A séta során – természetesen némi kortörténetbe ágyazva – azt szeretném megmutatni, hogyan kanyarodott vissza egy „kellneres” kisiskolás élete újból és újból a soproniak kedvelt helyére, a Deák (Május 1.) térre. Tágra nyitott és félnyilvános terei, titkos szegletei, épületei, lépcsőházai és lakásai mivel hálóztak be pályafutásom során minduntalan, mígnem azon kaptam magam, hogy nemcsak „ő” volt hatással az én életemre, hanem én magam is közreműködtem az „ő” történetében.